A témában készített januári interjú itt olvasható.

Megjelent a tanulmányunk az Esély folyóirat 2019/1-es számában:
Kaló Zsuzsa - Hegedűs Judit - Bihari Zsófia - Szécsi Judit: A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati tapasztalatai és kezelésbe kerülésük jellemzői egy kvalitatív kutatás tükrében 
http://www.esely.org
A tanulmány tartalmáról a Klubrádióban beszélgettünk az Esély folyóirat főszerkesztőjével, Nyilas Mihállyal:
https://www.klubradio.hu/…/szabad-a-palya-20193-heti-adas-1…

Felkerült oldalunkra a nőket segítő szervezetek, anyaotthonok és családok áttemeneti otthonának frissített listája!

Interjú a HVG.hu-n. Készitette: Fiáth Marianna

Hogy lehet, hogy ma Magyarországon a szerhasználó, szerfüggőséggel küzdő nőkről a rendszer szinte tudomást sem vesz? Miért csak maroknyian foglalkoznak azzal, hogy kifejezetten az ő igényeikre és problémáikra szabott segítséget nyújtsanak? A rehabilitációs intézetek kapui jellemzően zárva vannak a nők előtt, és ha az ellátórendszer feléjük is fordul, elsősorban az anyát látja, és a gyermek védelme felől közelít. Az idős vagy egészen fiatal szerhasználók végképp láthatatlanok. De miért tabu ma nőként szenvedélybetegnek lenni?

Kaló Zsuzsában és Szécsi Juditban 2016-ban egy minisztériumi, kábítószerrel kapcsolatban kiírt pályázat olvasásakor merült fel, hogy gyermekotthonokban, szakellátásban élők szerfogyasztási szokásait szeretnék kutatni. Zsuzsa indítványozta, hogy a munka fókuszáljon a lányokra. Ennek a vizsgálatnak a tanulságait összegezve döntöttek aztán úgy, hogy a lányok, nők helyzetét tágabban is érdemes lenne kutatni, és megnézni, a hazai ellátórendszer válaszai mennyire rezonálnak a nők problémáira.
Kaló Zsuzsa pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa, a Józan Babák Egyesületnek is dolgozott évekig, emellett az AKUT Alapítvány egyik alapítója, amelyet pont azért hoztak létre, hogy akciókutatásokkal közelebb hozzák a gyakorlati tapasztalatokat és az elméleti ismereteket, kutatási eredményeket. Szécsi Judit az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszékének oktatója.


Mizsur András riportja az Abcúg.hu-n

A társadalom hajlamos jobban elítélni egy nőt, ha alkoholista vagy kábítószerfüggő, mint ha egy férfiről van szó. Pedig jellemzően a női szerhasználat mögött mindig valamilyen trauma áll: szexuális abúzus, családon belüli erőszak. A szégyen miatt sok nő titkokban iszik vagy gyógyszerhasználatba menekül. Az ellátórendszer alapvetően a férfiak igényei szerint lett kialakítva, emiatt alig vannak olyan szolgáltatások, amelyek kifejezetetten nőknek és lányoknak szólnak. Mindezek miatt a nők kisebb eséllyel kérnek és kapnak segítséget mint a férfiak; a társadalmi elvárások is azt diktálják, hogy nekik erősnek kell maradniuk, nem lehetnek betegek.

Kránicz Dorottya riportja a Magyar Narancsban

A heroinfüggő férfiakra szabott addiktológiai ellátásban aligha tudnak gyógyulni a szenvedélybeteg nők, bár a rájuk nehezedő társadalmi nyomás miatt sokszor el sem jutnak a segítségkérésig. Egy nemrég indult, traumafókuszú női csoport biztonságos teret és segítő közösséget kínál a függőséggel küzdő nőknek.

AZ AKUT Alapítvány és a Kék Pont Alapítvány Békásmegyer 
ingyenes, 12 alkalmas CSOPORTOS TANÁCSADÁST nyújt SZERHASZNÁLÓ NŐKNEK 
A csoportfoglalkozások 2019. január és 2019. április között lesznek 
Akiket várunk: 
- Nőket, akiknek szerhasználati problémája van, vagy volt (gyógyszerrel, alkohollal, droggal) 
- Nőket, akik szeretnének változtatni a szokásaikon 


Amire szükség lesz: 
- Nyitottság a befelé fordulásra 
- Nyitottság a változásra 


Amit a csoport nyújt: 
- Önbizalom, önelfogadás növelése 
- A lelki erőforrások és a személyes sokszínűség felfedezése 


Amit kérünk: 
- Kérjük, engedje meg, hogy a csoportfoglalkozás közben visszajelzéseket kérjünk Öntől (kérdőívek, interjú formájában), hogy fel tudjuk mérni a tanácsadás hatását, hatékonyságát 


Csoportvezetők: 
Kaló Zsuzsa pszichológus 
Pászli Lívia Gréta pszichodinamikus mozgásterapeuta, szociális munkás 
Dr. Dudás Mária orvos, pszichoterapeuta jelölt 
Herédi Szabina pszichológus hallgató 
Helyszín: 
Kék Pont Alapítvány - Békásmegyer, 1039 Budapest, Lukács György u. 3. 
A csoportra jelentkezés menete: 
Kérjük, küldjön egy e-mailt a terapiascsoport@gmail.com címre, amelyben jelentkezési szándékát fejezi ki, ekkor mi további információkat küldünk a csoport részleteiről 
Előre egyeztetett időpontban személyesen megismerkedhet a csoportvezetőkkel és a helyszínnel, 2019. január 02-a és január 09-e között. 
Ha további kérdése merülne fel, az alábbi telefonszámon fogadjuk hívását: 
Szabó Réka +36302807234 
Az érdeklődőket szeretettel várjuk!

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma KAB-KT-18-26173 számú pályázata támogatásával valósul meg.

Plenáris előadás
A szerhasználó lányok és nők szükségletei, kezelésbe
kerülésének jellemzői
Kaló Zsuzsa, Szécsi Judit, Hegedűs Judit

Női szerhasználat szekció

Női szerhasználat - Szerhasználó lányok és nők
pszichológiai szükségletei
Kaló Zsuzsa, Szécsi Judit, Hegedűs Judit, Gács Boróka
Mi lesz a lányokkal? - gyermekvédelmi szakellátásba
kerülő lányok szerhasználati mintázata és kezelésbe
kerülésének jellemzői
Szécsi Judit, Hegedűs Judit, Kaló Zsuzsa
A női szerhasználat megítélése a magyarországi
szenvedélybeteg-ellátó szervezetek körében
Kaló Zsuzsa, Szécsi Judit, Hegedűs Judit, Piróth Erika
Krisztina

Nyílvános előadások a "Mi lesz a lányokkal?" kutatási projektünk eredményeiről 2017 novemberben:
2017. november 11, szombat, II. PSZITA Konferencia - Fókuszban a gyermek
Budapest, 1075 ELTE PPK épülete, Kazinczy utca 23-27.
2017. november 23, csütörtök, 20 Éves a Gyermekvédelmi Törvény – konferencia és alumni-találkozó
ELTE TáTK, Kari Tanácsterem
http://tatk.elte.hu/konferencia?id=NW-2193
A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma KAB-KT-16-25624 számú támogatásával valósult meg

Frissítés:
Az előadás anyaga itt elérhető: ​http://tatk.elte.hu/file/szecsijudit.pdf

A "Mi lesz a lányokkal?" című kutatásunkban (Emberi Erőforrások Minisztérima áltan finanszírozott KAB-KT-16-25624 számú pályázat) célunk volt egy frissített, aktualizált lista és információs adattár (elérhetőségekkel) létrehozása a gyermekvédelmi (állami, civil, egyházi) intézményekről, amelyek lányokkal foglalkoznak.

​Az alábbi intézménylista azokat az intézményeket tartalmazza, melyek a kutatásunkhoz az interjúkészítés lehetséges intézményeinek listája. A lista alapjául a gyermekvédelmi szakellátás keretei között működtetett állami (SZGYF), civil és egyházi fenntartású intézmények szolgáltak. A listában az egész ország területén megtalálható intézmények szerepelnek, megyék szerint szétválogatva. Ebből válogattuk le a kutatásunk szempontjából releváns intézményeket. A leválogatás során megtartottuk az egész ország területét, mivel így pontosan lehet látni a szakellátás intézményeinek országos lefedettségét, illetve, hogy hol mennyi és milyen típusú intézmények találhatóak meg. A kutatás témája a gyermekvédelmi szakellátásban élő lányok droghasználati mintázatainak vizsgálata, valamint a gyermekvédelmi szakellátás válaszai a szenvedélyproblémákra. Ez szükségessé tette a mintaválasztáshoz bizonyos típusú intézmények relevanciájának átgondolását. Egyértelmű volt, hogy a normál szükségletű gyerekeket fogadó intézmények mellett kiemelt figyelmet fogunk szentelni a speciális szükségletű gyerekeket és fiatalokat fogadó intézményeknek. Speciális szükségletű gyereknek az minősül, akit az Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) Elhelyezési Bizottsága annak nyilvánít. A jogszabály szerint speciális szükségletű gyereknek tekinthető az, aki
„ba) a súlyos személyiségfejlődési, érzelmi élet- és impulzuskontroll-zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermek (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek),
bb) a súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális viselkedésformákat tanúsító gyermek (a továbbiakban együtt: súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek),
bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szert használó gyermek (a továbbiakban: pszichoaktív szert használó gyermek)” (1997. évi XXXI. GYVT, 53. par. 2/b. pontja)
 
A kutatás célcsoportját képező - drogproblémával küzdő – lányok tehát speciális szükségletű gyerekeknek minősülnek, melyek így speciális szolgáltatások igénybevételére jogosultak.
A speciális szükségletű gyerekek nevelése történhet integráltan vagy speciális gyerekotthonban illetve nevelőszülőnél szegregáltan. Az integrált nevelés azt jelenti, hogy a gyermekotthonban a többi gyerek között nevelkedik az a fiatal, akit az Elhelyezési Bizottság úgy ítélt meg, hogy speciális szükséglete ellenére integráltan nevelhető. A kizárólag speciális szükségletű gyerekeket fogadó speciális intézmények és nevelőszülők az integráltan nem nevelhető speciális szükségletű gyerekeket fogadják.
A speciális szükségletű gyerekek oktatását, foglalkoztatását, ápolását, (re)szocializációját, valamint (re)habilitációját a gyerek szükségleteihez, korához és állapotához igazodva kell megszervezni és biztosítani.
A listából kivontuk (2017. február 17. napján) a különleges szükségletű (0-3 éves korú vagy tartós beteg, valamint fogyatékossággal élő) gyerekeket, a kettős szükségletű gyerekeket (akik egyidejűleg különleges és speciális szükségleteket is mutatnak), valamint a kizárólag fiúkat nevelő intézményeket, mert ők nem tartoznak a kutatás célcsoportjához, a mintaválasztásban való részvételük irreleváns lett volna. Továbbá kivontuk a gyermekvédelmi szakellátás és büntetésvégrehajtás határterületén lévő javítóintézeteket, mert ezek olyan speciális csoportokkal foglalkoznak, amelyek túlságosan torzították volna a kapott képet a droghasználat jelenségéről és a gyermekvédelmi rendszerről. A javítóintézetekben olyan lányok (és persze a fiúban fiúk) kerülnek, akiket a bíróság valamilyen bűncselekmény elkövetésében bűnösnek talált és elitélt, ugyanakkor figyelembe veszi a fiatalkorúságukat és elzárásuk mellé erős nevelési eszközöket rendel. Azonban a megjelenő bűncselekmények nagyon eltérőek, sokszor több erőszakos bűncselekmény is. Ezentúl az itt élő növendékek szociokultúrális és családi háttere erőteljesen eltér a szakellátásban megjelenő többi fiatalétól, tehát ez a célcsoport vizsgálata nagyon fontos, mégis külön kutatást igényel.

A listában bent maradtak az egyházi és civil fenntartású intézmények, mert ezek vizsgálata segítségével kaphatunk teljesebb képet arról, hogy milyen megoldások, próbálkozások vannak az eltérő kultúrájú intézményekben, valamint, hogy ezek a válaszreakciók milyen tapasztalatokkal működnek.