Egy tudományos kutatás elvégzésére nyertünk támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kábítószerügyi Pályázatán.
A "Mi lesz a lányokkal?" Gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati mintázata és kezelésbe kerülésének jellemző című (KAB-KT-16-25624 számú) pályázat célja kvalitatív módszerekkel (interjú és fókuszcsoport) feltárni a lányok/fiatal nők észlelt szerhasználati szokásait, a különbségeket amelyek a fiúkkal/férfiakkal összehasonlítva jellemzi a kezelési lehetőségeket és a szakemberek megközelítését. A kutatást interdiszcipináris együttműködésben (pszichológia, szociológia, szociális munka) és a nemzetközi szakmai szervezetek (WHO, EMCDDA) ajánlásai alapján terveztük meg.

A kutatást végző szakemberek:
Dr. Kaló Zsuzsa, pszichológus, ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszék, egyetemi adjunktus, AKUT Alapítvány kuratóriumi tag;
Dr. Hegedűs Judit, ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, egyetemi adjunktus;
Dr. Rácz Andrea, szociológus, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi docens
Szécsi Judit, szociális munkás, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi tanársegéd
A kutatást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottság engedélyével végezzük.
​
Háttér:
A nemzetközi drogszakmai és egészégügyi ajánlásokban (EMCDDA 2005, 2006, 2009, 2010, Pompidou Group, 2015, WHO, 2014) régóta központi elem a gender-alapú megközelítés a drogkutatásokban és a speciális lányoknak/nőknek nyújtott szolgáltatásokban. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy a lányoknak/nőknek speciális igényeink vannak (biológiai, pszichológiai és társadalmi okokból), amelyeket speciális ellátással ajánlott kezelni (lásd: Ettora 1992, 2001, 2004, Straussner és Zelvin 1997 stb). A társadalmi megbélyegzés miatt a lányok/nők nehezebben kerülnek kezelésbe, rejtőzködőbbek, ezért ezt a területet vizsgálni és fejleszteni szükséges (Kaló és mtsai 2009, 2010). A magyarországi helyzet pontosabb megismerésére hiánypótló feltáró jellegű kutatást terveztünk. 
A minden társadalmi réteget érintő vizsgálatot egy feltáró jellegű kutatásnak kell megelőznie. A vizsgálat a célcsoport nemi és életkori sajátosságait is figyelembe kell, hogy vegye. Egy kutatási szempontból jól körülhatárolt célcsoportot, a gyermekvédelmi ellátásba kerülő 12-20 év közötti lányokat/fiatal felnőtteket és a velük kapcsolatba kerülő szakembereket választottuk a mintánk alapjául, figyelembe véve a célcsoport (életkori, nemi, bio-pszicho-szociális) specifikumait. Vizsgálatunkban a speciális felől közelítünk az általános felé. A speciális, problémás célcsoport megismerése által pontosabb kérdéseket tehetünk fel az általános populációról és teljesebb képet kaphatunk az ellátórendszer (gyermekvédelmi és drogszakmai szervezetek) jellemzőiről. 
A probléma feltárására kevert módszertanú vizsgálatot terveztünk, amely egy kvalitatív vizsgálati és egy kvantitatív adatgyűjtési és –elemzési részből áll. 1) Kvalitatív, fókuszcsoportos és interjús vizsgálatot terveztünk, amelyben az érintettek és a gyermekvédelmi ellátórendszerben dolgozó szakemberek tapasztalatait, gondolatait gyűjtenénk össze. Mivel jól körülhatárolható a célcsoport, ezért a kvalitatív módszertanú vizsgálattal teljes választ kaphatunk a kutatási kérdéseinkre. 2) A kvantitatív vizsgálati rész a fellelhető adatok másodelemzésére alapul, amely lehetőséget nyújt arra, hogy pontos képet kapjunk a jelenleg elérhető adatokról és azok hiányosságairól. Továbbá a fókuszcsoportos beszélgetés és az előzetes szakirodalmi ismeretek alapján egy kérdőívet szerkesztünk, amelyet országos szinten minden gyermekvédelmi feladatot ellátó (állami, egyházi és civil) szervezethez eljuttatunk. Ez utóbbi tapasztalatai felhasználhatók lesznek egy majdani populációs vizsgálat tervezénél. 
A kutatás célja 
A kutatás hosszútávú célja a lányok/fiatal felnőtt nők szerhasználati szokásainak, mintázatainak, kezelésbe kerülésének és ellátási lehetőségeinek felmérésének előkészítése Magyarországon. 
A kutatás rövidtávú célja a gyermekvédelmi szakellátásban élő 12-20 éves lányok és fiatal felnőttek szerhasználati jellemzőinek és a velük kapcsolatba kerülő szakemberek személyes és intézményi szintű megoldási stratégiáinak megismerése.

Kaló Zsuzsa az AKUT Alapítvány kuratóriumi tagja és az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa 2015 december 10-11-én Rómában részt vett az Európai Parlament droghasználat és illegális drogkereskedelem elleni együttműködésének, a Pompidou Group tanácskozásán. A tanácskozás témája a Nők, szerhasználat és erőszak közötti összefüggés feltárása volt. A tanácskozáson 21 ország szekértője vett részt Európából és a mediterrán régióból (Libanon, Egyiptom, Izrael stb), Kaló Zsuzsát mint Magyarország szakértőjét hívták meg. Zsuzsa évekig dolgozott pszichoszociális tanácsadóként a MEJOK Alapítvány Józan Babák Klubjának, amely Budapesten a 8. kerületben Magyarország egyetlen terhes szerhasználók részére szakosodott  - alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő - szolgáltatás nyújtó civil szervezet. Továbbá Zsuzsa 2009 és 2014 között egy utánkövetéses, több kutatási módszerből (félig-strukturált interjúk, aktív interjúk, megfigyelés, dokumentumelemzés) álló vizsgálatot vezetett a téma feltárására. A vizsgálat eredményeképpen láthatóvá váltak azok a külső és belső tényezők, amelyek gátolják és amelyek erősítik a szerhasználó (elsősorban illegális droghasználó) nőt a várandósság alatt és az anyaság kialakulásában, a szerhasználat elhagyásában.  Zsuzsa jelenleg bántalmazott nőkkel foglalkozik a Bárányfelhő Alapítványnál illetve a tapasztalatai alapján az ELTE PPK Pszichológiai Intézetben Traumák a női élettörténetben címmel tart kurzus a pszichológus hallgatóknak.
A római tanácskozás inspirálója egy Európában és a Mediterrán régióban készített vizsgálat adta, amely az erőszaknak kitett pszichoaktív szerhasználó nők problémáit és ellátási lehetőségeit vizsgálta. A szeminárium szervezője a Pompidou Group mellett az olaszországi drogkordináció volt. Bemutatásra került a kutatás eredménye, s mellette a máltai, a szlovák, a magyarországi, az izraeli, a portugál, a horvátországi, és a spanyolországi gyakorlat. Az előadások és a kutatás is alátámasztotta, a téma interszekcionalitását (tehát, hogy van összefüggés az erőszak és a szerhasználat között a nők életében) és azt, hogy nincs összehangolt (európai vagy nemzeti) stratégia ennek a komplex problémának a kezelésére. Konkrét stratégiák kidolgozására ez a tanácskozás sem vállalkozott, annak egy előkészítő munkáját végezte el, a különböző országok és szakértők tapasztalatainak összegyűjtésével.
De bármely ország tapasztalatát, kutatás eredményét vagy szakértő véleményét összegezve megállapítható – Kaló Zsuzsa beszámolója alapján - , hogy az erőszak (társas vagy intézményi, fizikai, szexuális vagy pszichológiai) jelenléte szignifikánsan magasabb a szerhasználók körében, mint az általános populációban és a szerhasználók között a nők irányában nagyobb és fordítva is érvényes: azon nők körében, akiket valaha ért erőszak, magasabb az illegális szerek használta vagy a legális szerekkel való visszaélés. Ez utóbbi jelenség gyakran megfigyelhető a szerhasználat öngyógyító (szelfmedikalizációs) jelenségében: azok a személyek, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek és/vagy valamilyen erőszakot életük során átéltek vagy bármely traumának voltak kitéve és ez nem került felismerésre és feldolgozásra az illegális vagy legális szereket a saját gyógyításuk érdekében használják: vagy ezért mert nem kaptak megfelelő egészségügyi vagy szociális ellátást vagy a stigmatizációtól rettegve (pl. családon belüli nem erőszak esetén) nem kerestek segítséget. Ebből az összefüggésből is látható, hogy a társadalom felelőssége óriási ebben a témában – az Európai Parlament részéről érkezett szakértő (Simona Lanzoni) nem véletlenül hangsúlyozta az Isztambuli egyezmény legfontosabb üzentét: prevenció, védelem, jogi lépések és büntetést. Kaló Zsuzsa felidézte a „duplán deviáns” definícióját is, amelyet a szerhasználó nők helyzetének leírására használ a szakirodalom: e szerint a a szerhasználókon belül (ez az első deviancia) a nők női mivoltuk miatt is deviánsnak tekinthetők, mert a szerhasználói szubkultúra – csakúgy mint a többségi társadalom – egy férfi-domináns társadalom. És ha ezen kívül a nő prostitúcióból él vagy épp várandóssá válik, további deviancia cimkéket kap a közvetlen környezetétől is – ezért ez utóbbi kettő csoport kiemeleten sérülékeny, amelynek speciális ellátásra van szüksége: ez a társadalom érdeke is az egészséges gyermekek születése és felnevelése érdekében. Egy ideális gondoskodó államban felismerésre kerülnek azok a tényezők, amelyek traumatizálják a személyeket és a különböző intézkedések arra irányulnak, hogy ezeket a traumákat minél inkább kiiktassák a polgárok életéből vagy minél szélesebb körben lehetőséget biztosítsanak a feléplésre. Ehhez azonban a Maslow-féle szükségeletek piramisának legalsó szintjeivel kell kezdeni: az alapvető fiziológiai szükségletek után a biztonság megteremtésével – ez nem mellesleg a trauma terápiájának első lépése is, amely nélkül nem a felépülés felé vezető utat meg lehet kezdeni.

A Pompidou Group gender témával foglalkozó oldala:
https://www.coe.int/T/DG3/Pompidou/Activities/Gender_en.asp

Szűk körben, 3 partner (angol, holland, magyar) részvételével 2015. május 21-22 között Budapesten megtartottuk a záró találkozót. A cél az volt, hogy közös kiadványunk szerkesztésével előre haladjunk. A kiadvány hamarosan elérhető lesz honlapunkon és a projekt blogon is!

2015. március 11-13. között utoljára találkoztunk valamennyi partnerrel a SELVET projekt keretében. Az MCAST fantasztikus házigazdának bizonyult. Izgalmas programokban vettünk részt és elkezdtük előkészíteni következő közös projektünket is: szeretnénk egy bizonyítottan hatékony szociális és érzelmi készségfejlesztő programot elindítani egy hazai és a máltai szakközépiskolában. A találkozóról részletes beszámoló olvasható a projekt honlapján: http://selvet.weebly.com/blog.

Még egy kisebb találkozóra fog sor kerülni 2015. májusában: a holland, angol és magyar szervezetek tagjai összeülnek, hogy összeállítsák a projekt fő eredményét, a szociális és érzelmi készségfejlesztő programokat bemutató nemzetközi kiadványt. Találkozunk tehát mégegyszer, Budapesten!

Az AKUT Alapítvány célja olyan programok kidolgozása, melyek hozzásegítik a résztvevőket ahhoz, hogy aktív szerepet és felelősséget vállaljanak problémáik megoldásában, erősítik öngondoskodásra való képességüket. Programjainkról a honlapon és Facebook oldalunkon olvashat részletesebben. A támogatást programjaink továbbfejlesztésére kívánjuk fordítani.

Amennyiben egyetért céljainkkal, kérjük támogasson adója 1%-ával!

Adószám: 18224238-1-42

AKUT Alapítvány – a társadalmi integrációért
Budapest 1088 Múzeum utca 7.

A francia társalgási klub új helyszíne: Café Vian Bisztró (1051 Budapest, Hercegprímás u. 15. - az Arany János utcai metrómegállónál).

Új időpont: minden szerdán, 17.00 és 18.30 között.

Továbbra is mindenkit várunk szeretettel!

2014. október 20-22 között negyedik alkalommal találkoztunk a SELVET projekt kapcsán. Mostanra annyi jó ötletet és módszert tanultunk egymástól, hogy elhatároztuk, mindenképpen megpróbáljuk tovább vinni az együttműködést és a közeljövőben elindítunk szociális-és érzelmi készségfejlesztő modell programokat a szakképzés területén. 

A találkozóról szóló részletes beszámoló, fotók, prezentációk a projekt honlapon érhetők el: http://selvet.weebly.com/blog.

Francia társalgási klub indul 2014. november 12-étől, heti rendszerességgel.

Érdekes témák, meghívott - olykor anyanyelvi - vendégek!

Minden héten szerdán, 15.00 és 16.30 között a Cooltourbár-ban (II. kerület Lövőház utca 18.)  

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Érdeklődni lehet: 
Havas Mária 
30 98 20 844
AKUT Alapítvány