• Home
  • Bemutatkozás
    • Kik vagyunk
    • Tevékenységeink
    • Dokumentumok
  • Kutatás
  • Közhasznú infotár
    • Drogfogyasztás
  • Elérhetőségek
  • English
  • Blog
AKUT ALAPÍTVÁNY

Nők és szerhasználat

12/21/2015

1 Comment

 
Picture
Kaló Zsuzsa az AKUT Alapítvány kuratóriumi tagja és az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa 2015 december 10-11-én Rómában részt vett az Európai Parlament droghasználat és illegális drogkereskedelem elleni együttműködésének, a Pompidou Group tanácskozásán. A tanácskozás témája a Nők, szerhasználat és erőszak közötti összefüggés feltárása volt. A tanácskozáson 21 ország szekértője vett részt Európából és a mediterrán régióból (Libanon, Egyiptom, Izrael stb), Kaló Zsuzsát mint Magyarország szakértőjét hívták meg. Zsuzsa évekig dolgozott pszichoszociális tanácsadóként a MEJOK Alapítvány Józan Babák Klubjának, amely Budapesten a 8. kerületben Magyarország egyetlen terhes szerhasználók részére szakosodott  - alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő - szolgáltatás nyújtó civil szervezet. Továbbá Zsuzsa 2009 és 2014 között egy utánkövetéses, több kutatási módszerből (félig-strukturált interjúk, aktív interjúk, megfigyelés, dokumentumelemzés) álló vizsgálatot vezetett a téma feltárására. A vizsgálat eredményeképpen láthatóvá váltak azok a külső és belső tényezők, amelyek gátolják és amelyek erősítik a szerhasználó (elsősorban illegális droghasználó) nőt a várandósság alatt és az anyaság kialakulásában, a szerhasználat elhagyásában.  Zsuzsa jelenleg bántalmazott nőkkel foglalkozik a Bárányfelhő Alapítványnál illetve a tapasztalatai alapján az ELTE PPK Pszichológiai Intézetben Traumák a női élettörténetben címmel tart kurzus a pszichológus hallgatóknak.
A római tanácskozás inspirálója egy Európában és a Mediterrán régióban készített vizsgálat adta, amely az erőszaknak kitett pszichoaktív szerhasználó nők problémáit és ellátási lehetőségeit vizsgálta. A szeminárium szervezője a Pompidou Group mellett az olaszországi drogkordináció volt. Bemutatásra került a kutatás eredménye, s mellette a máltai, a szlovák, a magyarországi, az izraeli, a portugál, a horvátországi, és a spanyolországi gyakorlat. Az előadások és a kutatás is alátámasztotta, a téma interszekcionalitását (tehát, hogy van összefüggés az erőszak és a szerhasználat között a nők életében) és azt, hogy nincs összehangolt (európai vagy nemzeti) stratégia ennek a komplex problémának a kezelésére. Konkrét stratégiák kidolgozására ez a tanácskozás sem vállalkozott, annak egy előkészítő munkáját végezte el, a különböző országok és szakértők tapasztalatainak összegyűjtésével.
De bármely ország tapasztalatát, kutatás eredményét vagy szakértő véleményét összegezve megállapítható – Kaló Zsuzsa beszámolója alapján - , hogy az erőszak (társas vagy intézményi, fizikai, szexuális vagy pszichológiai) jelenléte szignifikánsan magasabb a szerhasználók körében, mint az általános populációban és a szerhasználók között a nők irányában nagyobb és fordítva is érvényes: azon nők körében, akiket valaha ért erőszak, magasabb az illegális szerek használta vagy a legális szerekkel való visszaélés. Ez utóbbi jelenség gyakran megfigyelhető a szerhasználat öngyógyító (szelfmedikalizációs) jelenségében: azok a személyek, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek és/vagy valamilyen erőszakot életük során átéltek vagy bármely traumának voltak kitéve és ez nem került felismerésre és feldolgozásra az illegális vagy legális szereket a saját gyógyításuk érdekében használják: vagy ezért mert nem kaptak megfelelő egészségügyi vagy szociális ellátást vagy a stigmatizációtól rettegve (pl. családon belüli nem erőszak esetén) nem kerestek segítséget. Ebből az összefüggésből is látható, hogy a társadalom felelőssége óriási ebben a témában – az Európai Parlament részéről érkezett szakértő (Simona Lanzoni) nem véletlenül hangsúlyozta az Isztambuli egyezmény legfontosabb üzentét: prevenció, védelem, jogi lépések és büntetést. Kaló Zsuzsa felidézte a „duplán deviáns” definícióját is, amelyet a szerhasználó nők helyzetének leírására használ a szakirodalom: e szerint a a szerhasználókon belül (ez az első deviancia) a nők női mivoltuk miatt is deviánsnak tekinthetők, mert a szerhasználói szubkultúra – csakúgy mint a többségi társadalom – egy férfi-domináns társadalom. És ha ezen kívül a nő prostitúcióból él vagy épp várandóssá válik, további deviancia cimkéket kap a közvetlen környezetétől is – ezért ez utóbbi kettő csoport kiemeleten sérülékeny, amelynek speciális ellátásra van szüksége: ez a társadalom érdeke is az egészséges gyermekek születése és felnevelése érdekében. Egy ideális gondoskodó államban felismerésre kerülnek azok a tényezők, amelyek traumatizálják a személyeket és a különböző intézkedések arra irányulnak, hogy ezeket a traumákat minél inkább kiiktassák a polgárok életéből vagy minél szélesebb körben lehetőséget biztosítsanak a feléplésre. Ehhez azonban a Maslow-féle szükségeletek piramisának legalsó szintjeivel kell kezdeni: az alapvető fiziológiai szükségletek után a biztonság megteremtésével – ez nem mellesleg a trauma terápiájának első lépése is, amely nélkül nem a felépülés felé vezető utat meg lehet kezdeni.

A Pompidou Group gender témával foglalkozó oldala:
https://www.coe.int/T/DG3/Pompidou/Activities/Gender_en.asp

women_drugs_and_violence_en.pdf
File Size: 1258 kb
File Type: pdf
Download File

1 Comment
Ismail link
9/4/2023 05:49:43 am

Appreciate thiss blog post

Reply



Leave a Reply.

    ​

    Archív

    September 2019
    April 2019
    March 2019
    February 2019
    January 2019
    December 2018
    December 2017
    October 2017
    September 2017
    July 2017
    February 2017
    December 2015
    June 2015
    April 2015
    February 2015
    November 2014
    October 2014
    July 2014
    May 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    July 2013
    March 2013
    November 2012
    October 2012
    December 2011

    RSS Feed

    Kategóriák

    All
    Projektek
    SELVET
    WISE

Powered by Create your own unique website with customizable templates.