Egy tudományos kutatás elvégzésére nyertünk támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kábítószerügyi Pályázatán.
A "Mi lesz a lányokkal?" Gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati mintázata és kezelésbe kerülésének jellemző című (KAB-KT-16-25624 számú) pályázat célja kvalitatív módszerekkel (interjú és fókuszcsoport) feltárni a lányok/fiatal nők észlelt szerhasználati szokásait, a különbségeket amelyek a fiúkkal/férfiakkal összehasonlítva jellemzi a kezelési lehetőségeket és a szakemberek megközelítését. A kutatást interdiszcipináris együttműködésben (pszichológia, szociológia, szociális munka) és a nemzetközi szakmai szervezetek (WHO, EMCDDA) ajánlásai alapján terveztük meg.
A kutatást végző szakemberek:
Dr. Kaló Zsuzsa, pszichológus, ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszék, egyetemi adjunktus, AKUT Alapítvány kuratóriumi tag;
Dr. Hegedűs Judit, ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, egyetemi adjunktus;
Dr. Rácz Andrea, szociológus, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi docens
Szécsi Judit, szociális munkás, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi tanársegéd
A kutatást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottság engedélyével végezzük.
Háttér:
A nemzetközi drogszakmai és egészégügyi ajánlásokban (EMCDDA 2005, 2006, 2009, 2010, Pompidou Group, 2015, WHO, 2014) régóta központi elem a gender-alapú megközelítés a drogkutatásokban és a speciális lányoknak/nőknek nyújtott szolgáltatásokban. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy a lányoknak/nőknek speciális igényeink vannak (biológiai, pszichológiai és társadalmi okokból), amelyeket speciális ellátással ajánlott kezelni (lásd: Ettora 1992, 2001, 2004, Straussner és Zelvin 1997 stb). A társadalmi megbélyegzés miatt a lányok/nők nehezebben kerülnek kezelésbe, rejtőzködőbbek, ezért ezt a területet vizsgálni és fejleszteni szükséges (Kaló és mtsai 2009, 2010). A magyarországi helyzet pontosabb megismerésére hiánypótló feltáró jellegű kutatást terveztünk.
A minden társadalmi réteget érintő vizsgálatot egy feltáró jellegű kutatásnak kell megelőznie. A vizsgálat a célcsoport nemi és életkori sajátosságait is figyelembe kell, hogy vegye. Egy kutatási szempontból jól körülhatárolt célcsoportot, a gyermekvédelmi ellátásba kerülő 12-20 év közötti lányokat/fiatal felnőtteket és a velük kapcsolatba kerülő szakembereket választottuk a mintánk alapjául, figyelembe véve a célcsoport (életkori, nemi, bio-pszicho-szociális) specifikumait. Vizsgálatunkban a speciális felől közelítünk az általános felé. A speciális, problémás célcsoport megismerése által pontosabb kérdéseket tehetünk fel az általános populációról és teljesebb képet kaphatunk az ellátórendszer (gyermekvédelmi és drogszakmai szervezetek) jellemzőiről.
A probléma feltárására kevert módszertanú vizsgálatot terveztünk, amely egy kvalitatív vizsgálati és egy kvantitatív adatgyűjtési és –elemzési részből áll. 1) Kvalitatív, fókuszcsoportos és interjús vizsgálatot terveztünk, amelyben az érintettek és a gyermekvédelmi ellátórendszerben dolgozó szakemberek tapasztalatait, gondolatait gyűjtenénk össze. Mivel jól körülhatárolható a célcsoport, ezért a kvalitatív módszertanú vizsgálattal teljes választ kaphatunk a kutatási kérdéseinkre. 2) A kvantitatív vizsgálati rész a fellelhető adatok másodelemzésére alapul, amely lehetőséget nyújt arra, hogy pontos képet kapjunk a jelenleg elérhető adatokról és azok hiányosságairól. Továbbá a fókuszcsoportos beszélgetés és az előzetes szakirodalmi ismeretek alapján egy kérdőívet szerkesztünk, amelyet országos szinten minden gyermekvédelmi feladatot ellátó (állami, egyházi és civil) szervezethez eljuttatunk. Ez utóbbi tapasztalatai felhasználhatók lesznek egy majdani populációs vizsgálat tervezénél.
A kutatás célja
A kutatás hosszútávú célja a lányok/fiatal felnőtt nők szerhasználati szokásainak, mintázatainak, kezelésbe kerülésének és ellátási lehetőségeinek felmérésének előkészítése Magyarországon.
A kutatás rövidtávú célja a gyermekvédelmi szakellátásban élő 12-20 éves lányok és fiatal felnőttek szerhasználati jellemzőinek és a velük kapcsolatba kerülő szakemberek személyes és intézményi szintű megoldási stratégiáinak megismerése.
A "Mi lesz a lányokkal?" Gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati mintázata és kezelésbe kerülésének jellemző című (KAB-KT-16-25624 számú) pályázat célja kvalitatív módszerekkel (interjú és fókuszcsoport) feltárni a lányok/fiatal nők észlelt szerhasználati szokásait, a különbségeket amelyek a fiúkkal/férfiakkal összehasonlítva jellemzi a kezelési lehetőségeket és a szakemberek megközelítését. A kutatást interdiszcipináris együttműködésben (pszichológia, szociológia, szociális munka) és a nemzetközi szakmai szervezetek (WHO, EMCDDA) ajánlásai alapján terveztük meg.
A kutatást végző szakemberek:
Dr. Kaló Zsuzsa, pszichológus, ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszék, egyetemi adjunktus, AKUT Alapítvány kuratóriumi tag;
Dr. Hegedűs Judit, ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, egyetemi adjunktus;
Dr. Rácz Andrea, szociológus, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi docens
Szécsi Judit, szociális munkás, ELTE TáTK, Szociális Munka Tanszék, egyetemi tanársegéd
A kutatást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottság engedélyével végezzük.
Háttér:
A nemzetközi drogszakmai és egészégügyi ajánlásokban (EMCDDA 2005, 2006, 2009, 2010, Pompidou Group, 2015, WHO, 2014) régóta központi elem a gender-alapú megközelítés a drogkutatásokban és a speciális lányoknak/nőknek nyújtott szolgáltatásokban. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy a lányoknak/nőknek speciális igényeink vannak (biológiai, pszichológiai és társadalmi okokból), amelyeket speciális ellátással ajánlott kezelni (lásd: Ettora 1992, 2001, 2004, Straussner és Zelvin 1997 stb). A társadalmi megbélyegzés miatt a lányok/nők nehezebben kerülnek kezelésbe, rejtőzködőbbek, ezért ezt a területet vizsgálni és fejleszteni szükséges (Kaló és mtsai 2009, 2010). A magyarországi helyzet pontosabb megismerésére hiánypótló feltáró jellegű kutatást terveztünk.
A minden társadalmi réteget érintő vizsgálatot egy feltáró jellegű kutatásnak kell megelőznie. A vizsgálat a célcsoport nemi és életkori sajátosságait is figyelembe kell, hogy vegye. Egy kutatási szempontból jól körülhatárolt célcsoportot, a gyermekvédelmi ellátásba kerülő 12-20 év közötti lányokat/fiatal felnőtteket és a velük kapcsolatba kerülő szakembereket választottuk a mintánk alapjául, figyelembe véve a célcsoport (életkori, nemi, bio-pszicho-szociális) specifikumait. Vizsgálatunkban a speciális felől közelítünk az általános felé. A speciális, problémás célcsoport megismerése által pontosabb kérdéseket tehetünk fel az általános populációról és teljesebb képet kaphatunk az ellátórendszer (gyermekvédelmi és drogszakmai szervezetek) jellemzőiről.
A probléma feltárására kevert módszertanú vizsgálatot terveztünk, amely egy kvalitatív vizsgálati és egy kvantitatív adatgyűjtési és –elemzési részből áll. 1) Kvalitatív, fókuszcsoportos és interjús vizsgálatot terveztünk, amelyben az érintettek és a gyermekvédelmi ellátórendszerben dolgozó szakemberek tapasztalatait, gondolatait gyűjtenénk össze. Mivel jól körülhatárolható a célcsoport, ezért a kvalitatív módszertanú vizsgálattal teljes választ kaphatunk a kutatási kérdéseinkre. 2) A kvantitatív vizsgálati rész a fellelhető adatok másodelemzésére alapul, amely lehetőséget nyújt arra, hogy pontos képet kapjunk a jelenleg elérhető adatokról és azok hiányosságairól. Továbbá a fókuszcsoportos beszélgetés és az előzetes szakirodalmi ismeretek alapján egy kérdőívet szerkesztünk, amelyet országos szinten minden gyermekvédelmi feladatot ellátó (állami, egyházi és civil) szervezethez eljuttatunk. Ez utóbbi tapasztalatai felhasználhatók lesznek egy majdani populációs vizsgálat tervezénél.
A kutatás célja
A kutatás hosszútávú célja a lányok/fiatal felnőtt nők szerhasználati szokásainak, mintázatainak, kezelésbe kerülésének és ellátási lehetőségeinek felmérésének előkészítése Magyarországon.
A kutatás rövidtávú célja a gyermekvédelmi szakellátásban élő 12-20 éves lányok és fiatal felnőttek szerhasználati jellemzőinek és a velük kapcsolatba kerülő szakemberek személyes és intézményi szintű megoldási stratégiáinak megismerése.
RSS Feed
